Oszlányi Kornél

Kaposváron született 1893. szeptember 25-én. A négy gimnáziumi osztály befejezése után a kassai hadapródiskolába került. Itt osztály- és évfolyamelsőként végzett, majd a pécsi gyalogezredhez helyezték.

Az első világháborúban harcolt a szerb, az orosz és az olasz fronton is. Kiérdemelte - többek között - az „Arany Vitézségi Érem tisztek számára” kitüntetést. Később a Ludovika Akadémia oktatója, majd a kiskunhalasi kerékpáros zászlóalj parancsnoka volt. 1942 őszén vette át a nagykanizsai 9. honvéd könnyű hadosztály irányítását. Ő vezette az alakulatot a keleti fronton, sok csata után végül utóvédként fedezték más egységek visszavonulását a doni áttörést követően, 1943 januárjában. Később ezt a hősies helytállást jutalmazták, rendkívül szigorú elbírálás után a második világháború során egyedüli katonatisztként vehette át a Katonai Mária Terézia-Rend Lovagkeresztjét. Nagykanizsa városa díszpolgári címet ítélt oda neki, valamint kinevezték a kaposvári 10. hadosztály élére.

A háború végén Ausztriában esett amerikai hadifogságba. Ezután Németországban élt, majd 1951-ben az Egyesült Államokba távozott. Előbb New Yorkban, később Clevelandben élt. Ott hunyt el sclerosis multiplexben 1960. november 16-án, sírja is ott található. 1993. július 15-én posztumusz altábornaggyá nevezték ki.

(Forrás: Huszár András)